2014. szeptember 24. szerda, Gellért, Mercédesz

Aranykorona: egy mértékegység lassú halála

2003. január 6. 01:09 |

A mezőgazdasági területek termőképességének mértékegységeként még a XIX. században vezették be az aranykoronát. Azóta viszont jelentősen változtak a körülmények, a rendszert azonban nem változtatták meg, s nem is készítettek új besorolást. Ez vélhetően már nem is történik meg, ugyanis az aranykorona közgazdasági jelentősége folyamatosan csökken.

Kapcsolódó témák

Linkajánló

Az aranykoronát (AK), amellyel Magyarországon jelenleg is kifejezik a termőföld értékét, még a XIX. században vezették be. A rendszer 1870-ben lépett életbe; a besoroláskor a terület fekvését és termőképességét vették alapul. Akkor a föld adózási alap volt, ezért sokan mindent megpróbáltak elkövetni, hogy alacsony AK-besorolást kapjanak, aki viszont hitelt kívánt fölvenni, az éppen fölfelé kívánta srófolni a mutatót. Ennek az lett a következménye, hogy esetenként szomszéd parcellák között is jelentős eltérés van.

A rendszert azóta sem újították meg, így az még mindig a Trianon előtti Magyarország területi viszonyait tükrözi - nyilatkozta Raskó György agrárszakértő. Egy most elkészítendő AK-értékelés lényegesen különbözne az érvényben lévő régitől. Az időközben az ország szélére került Békés megyei termőföldek AK-értéke nyilvánvalóan csökkenne, ellenben a nyugat-magyarországi területeké lényegesen növekedne. Ennek apropóján az 1970-es években szerették volna megreformálni a rendszert. Egy 100 pontos skálán értékelték volna a parcellákat, ám a mezőgazdasági területeknek akkor szinte nem volt értékük, s ezért a próbálkozás megbukott. Raskó úgy véli, hogy nyilvánvaló elavultságával együtt még mindig az AK-érték jelenti a legjobb viszonyítási alapot a földvásárláskor. Így például 15 AK alatt jelenleg már szinte senki nem vásárol földet, legfeljebb juhászatok adnak pénzt ilyen területekért.

Ezzel együtt az aranykorona jelentősége folyamatosan csökken, s ezzel magyarázható az is, hogy már nincs olyan törekvés, amely a rendszer megújítását szeretné elérni. A földalapú támogatások ugyanis már a terület nagyságától függenek, és az Európai Unióban is hektáralapú a támogatási rendszer. Ezen túlmenően a mai agronómiai eszközökkel jelentősen javítható egy-egy földterület termőképessége.

Az AK ma már elsősorban a földbérlők számára bír jelentőséggel, a bérleti díjakat ugyanis még mindig aranykoronához kötik, amennyiben azonban itt is hektáralapú számítás lesz a gyakorlat, az AK közgazdasági jelentősége minimálisra csökken.