Vízerőnk huszadát használjuk ki

Új kis vízerőművet építettek a Rábán Répcelak térségében, a nicki gát mellett. Turbinái együttesen 1,5 megawatt teljesítményűek, átlagosan kilencmillió kilowattóra áramot termelnek évente, amellyel 3500-4000 család évi energiaigényét állítják elő - tájékoztatta lapunkat a beruházó Kenyeri Vízerőmű Kft. ügyvezetője, Kapuváry Gusztáv.

A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerrel (Mavir) kötött megállapodás alapján az országos hálózatra termelik azt a zöldáramot, amelynek kilowattórájáért átlagosan 25,42 forintot számlázhatnak. A 2,1 milliárdért épített erőmű megtérülési ideje 13 év, de elképzelhető, hogy ez is kitolódik egy közelmúltban hozott döntés miatt. A zöldenergiát előállító szolgáltatóknak - vizeseknek, szeleseknek - negyedórás pontossággal kell megmondaniuk előző nap, hogy másnap mikor mennyi energiát fognak termelni. Ha ettől eltérnek, súlyos büntetést fizetnek.

A cég a nehézségek ellenére újabb két vízerőművet szeretne építeni. Békésszentandráson, a Hármas-Körösre két megawatt teljesítményű erőművet terveznek - erre megkapták a jogerős vízjogi létesítési engedélyt -, míg a hernádszurdokiba 1,2 megawattos létesítményt építenének. Ha ez a kettő megépül, akkor is csak 27 vízerőmű lesz az országban, 53,7 megawatt összkapacitással. Ez a hazai áramtermelés néhány tized százaléka. (Egyébként az ikervári vízerőművünk már 120, a gibárti 100, a felsődobszai 100, a kesznyéteni 63, a tiszalöki 50, a kiskörei 34 éve sikeresen üzemel.)

Más lenne a helyzet, ha a politika nem sodorja el Nagymarost. Mayer István, a VITUKI Kht. igazgatója szerint a bősi létesítménnyel együtt 880 megawattos rendszerből a nagymarosi rész 160 megawattos lett volna. (A bősi 720 megawatt a szlovák fogyasztás tizedét biztosítja.) A hazai folyókra egyébként ezer megawattnyi összkapacitású vízerőművet lehetne építeni. A lehetőségeinknek tehát alig huszadát használjuk ki.

Mi azonban minden vízerőmű-építési elképzelést megtorpedózunk. Nem épülhetett a Drávára a horvátokkal közösen ilyen létesítmény, a Dunán Nagymarosra, és a Tiszán is emiatt húzódik a harmadik, csongrádi vízlépcső megépítése. A szélerőművek okozta termelésingadozás - hiszen nem mindig akkor fúj a szél, amikor kellene, illetve akkor is fúj, amikor a rendszernek nincs szüksége rá - kivédésére is egy szivattyús erőmű lenne a legjobb. A fölös energiával egy magasabb pontra felszivattyúzott vizet akkor engedik le, amikor éppen szükség van az energiára. Ilyen tervek születtek a Pilisre, a Zempléni-hegységre, illetve a legújabb felvetés arról szól, hogy a D100 Invest Kft. a váci Naszály-hegybe építene egy száz megawattos szivattyús energiatározót. Nem természetvédelmi területet, hanem a helyi Duna-Dráva Cementgyár bányáját használnák fel. Vermes György, a D100 Invest Kft. egyik tulajdonosa szerint a cementgyár döntése augusztusra várható. Mayer István szerint az energiatárolás másik lehetősége az lenne, ha azt vízbontásra használnák, de mivel a technológia drága és a keletkező hidrogén felhasználása sem megoldott, ez csak hosszú távon hozhat megoldást.

Miközben nálunk a vízenergia-hasznosítás elenyésző, Ausztria 2010-re bruttó belföldi villamosáram-fogyasztásának 78 százalékát megújuló forrásokból fedezi. A szomszéd országban 1769 vízerőművet tartanak számon, ebből 155 kapacitása haladja meg a tíz megawattot. Az osztrákok által termelt energia 70 százalékát a folyókból nyerik. (A hajózható Dunán 34 vízerőmű épült, ebből tíz Ausztriában.) Északi szomszédunk sem tétlenkedik: a Szlovák Villamos Művek a következő három évben tizenkét kisebb vízerőmű létesítését tervezi a Vág folyón.