Elsivatagosodás: leállhat a kiszáradási folyamat

Néhány nap alatt 20 fokkal esett a hőmérséklet. A drasztikus fordulatot sokan a klímaváltozásnak tudják be.

A Homokhátság elsivatagosodásának az oka részben az időjárás megváltozásának köszönhető. Dr. Balogh László, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács társelnöke azt mondja, hogy a kormány foglalkozik az üggyel. Ugyanakkor a miniszterek tanácsának az az álláspontja, hogy nem lehet a kérdést máról holnapra megoldani.

Érdekes, hogy a 2005-ös 1067 kormányhatározat még komplex térségfejlesztési nagyprojektként említi a Duna-Tisza Közi Homokhátság fenntartható fejlesztés című projektet. Annak idején a megvalósítási tanulmány elkészítésére 500 millió forintot terveztek. Akkor a szakemberek úgy 80 milliárdra becsülték azt az összeget, amely elegendő lett volna káros folyamatok megállítására, visszafordítására.

Tavaly azonban egy új kormányhatározat-tervezet készült el. Ebben kijelölték a klímaváltozás által leginkább sújtott 117 település térségét, megalkották a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak leginkább kitett kistérség kategóriáját.

Bács-Kiskunban 10, a szomszédos Pest megyéből 5, míg Csongrádból 3 tartozik ide. Majd elkészült közben egy új megvalósítási tanulmány. Ez a dokumentum azonban már nem 80, hanem mintegy 184 milliárd forinttal számolt. Ennyi pénz azonban nincs az államkasszában, ezért a kormány nem támogatta ezt a projektet.

Mivel a kiszáradási folyamat hosszú időszak alatt történt meg, így a helyreállítást sem lehet rövid idő alatt megvalósítani. Ezért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium azt javasolta, hogy több ütemből álló lépéssorozat keretében lássanak a problémák megoldásához. Így született meg az a két mintaprojekt - a Közép-homokhátsági és a Kecskemét-Tiszaalpári -, amely megvalósítása zöld utat kapott.

Dr. Balogh László elmondta, hogy az előbbi terület Szabadszállás, Kerekegyháza, Jakabszállás Csengőd között húzódik. Itt a vízvisszatartásra, illetve a DVCS-n keresztül történő - 2-3 millió köbméternyi - víz betáplálására 5,5 milliárd forintot fordítanak. Ennek eredményeként Fülöpszállás környékén 220 hektárnyi területen a Kondor tótól a Kolon tóig a szikes tavakba folyik majd a friss víz. Öntözésre 5000 hektárnyi területet lehet használni. Ez elősegíti a vizes élőhelyek helyreállítását, illetve a földek mezőgazdasági hasznosítását.

A Tiszaalpár- Kecskemét 780 négyzetkilométeres mintaprojektre 1,8 milliárd forint jut. Erre a területre a Tiszából történik meg a vízpótlás, tározókban tartják vissza a vizet, illetve Kecskemét tisztított szennyvizét hasznosítják. Érdekes, hogy a Csukás éri főcsatornán annyi víz távozik, amennyiből a számítások szerint mintegy 500 hektárnyi művelhető terület öntözhető. Ezután ezt a vizet is felhasználják a mezőgazdasági termelés elősegítésére.

A munkálatok elvégzése után a térségben mintegy 19 ezer hektárnyi terület öntözése oldható majd meg - mondta dr. Balogh László, a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács társelnöke.