2018. január 16. kedd, Gusztáv

Váradi János: magyar sütőipari szakember Romániában

2009. október 22. 10:16 | Szerző: Solymos Tibor

Váradi János - aki alapítója, majd ügyvezető igazgatója volt a Magyar Pékszövetségnek (leánykori nevén Magyar Pékek Ipartestületének) - Romániában tudta megvalósítani álmait. A szakmai portálokon kívül Románia két piacvezető szakmai lapjának kiadóját, illetve az EXPO-GASTROPAN kiállítás szervezőjét romániai karrierjéről és a magyar mezőgazdasági termékek romániai piacrajutásával kapcsolatos tapasztalatairól kérdezte egykori munkatársa, Solymos Tibor.

A praktikus elrendezésű kétszintes villa földszintjén négy munkatárs borzolja a számítógépek billentyűit. Az emeleten konferenciatermek és tantermek kaptak helyet. A pompás, aktivizáló mediterrán színvilág János feleségének és üzlettársának, Ildikónak a remek ízlését dícséri.

- 1991 óta ismerjük egymást, többféle felállásban is dolgoztunk együtt, ezért megbocsát a Tisztelt olvasó a tegező hangnemért. 9 éve költöztél a legmagyarabb romániai városba, Székelyudvarhelyre. Hogy érzed magad? Hogy fogadtak az itteniek? Nehéz volt-e a beilleszkedés?

- Amikor az ember eltölt pár évtizedet a sütőiparban, elindul az egyszerű lisztporos pék éjszakázó világából, s elér a szakma legmagasabb szintű szolgálatáig, akkor kialakul egy markáns szakmai hitvallás benne. Bennem is megfogalmazódtak azok a gondolatok, amivel a pékszakmát jobbá lehetne tenni. Mivel az általam elképzelt struktúra nem egyezett a szakmánk akkori vezetőinek véleményével, de hittem abban, hogy az elképzeléseimre van fogadókészség a pékszakmában, ezért kerestem azt a közeget, ahol meg tudom valósítani az elképzeléseimet. Egy szerencsés véletlen folytán kerültem Romániába, ahol nagyon kellemes meglepetés ért: az itteni pékek odafigyeltek minden mondatomra és igényelték a véleményemet.

- Az évtized elején indítottam egy szakmunkástanfolyamot, ez az oktatás volt az alapja a mostani cégemnek. Megalapítottam feleségemmel a cégünket, amelynek a kezdeti profilja oktatás és lapkiadás volt. Mivel Romániában nem volt a pékszakmának szaklapja, az első dolgunk az volt, hogy elindítottuk a Brutarul-Cofetarul (Pék és Cukrász) lapot. Az újságunk immáron kilencedik éve az ország piacvezető szaklapja, és szakmai információs központtá nőtte ki magát.

- Kezdetben én írtam az első cikkeket a román Pékmester újságba. Ma hol tart a Brutarul? Mik a távlati terveid a lappal és az internetes változattal?

- Az első közös próbálkozásunk a kilencvenes évek közepén Zilahon volt, egy régiós Brutarul (Pék) című szaklappal. Már akkor megfogant a gondolat bennem, hogy én ezt folyatatni fogom országosan, csak meg kell találnom azt a partnert, akivel meg tudom csinálni. Az akkoriban álomnak tűnő gondolat ma valóság lett és életem legjobb döntéseként tartom számon.

- A román sütőiparban van természetesen két szakmai szövetség, ám a több mint 8000 sütőipari vállalkozás egynegyede rendelkezik szakmai szövetségi tagsággal. A szakma domináns hányada csak a mi lapunkon keresztül jut információkhoz. Büszke vagyok arra, hogy a két szövetséggel baráti a kapcsolatunk. Mivel független szaklapkiadók vagyunk, a döntéseinket csak a sütőipar iránti elkötelezettségünk határozhatja meg, ezért mindenben rugalmasak tudunk lenni. Minden változáshoz azonnal tudunk alkalmazkodni, ezért az internetes kiadásunk biztosítja a frissességet, a nyomtatott pedig az állandóságot. Az internetes változathoz hetente hírlevelet küldünk ki román - magyar - angol nyelven, így tudunk naprakész információval szolgálni a cégvezetőknek és a hirdetőinknek.

- Túl a lapkiadáson oktatási és kiállítás szervezői tevékenységet is folytattok. Mit lehet erről tudni? Milyen általában az itteni pékoktatás? Hol állítotok ki legközelebb idehaza és Romániában?

- A szaklapkiadás, az információközlés nagy felelősség, de ha jól csinálja az ember, akkor nagy szakmai ismertséget és elismerést tud elérni. Ezt az ismertséget próbáltuk kihasználni akkor, amikor elindítottuk Románia első pék és cukrász szakkiállítását, az EXPOPAN szakmai seregszemlét. A kiállítás programjában van termékverseny, év vállalkozói díjátadó. Itt adjuk át az általunk alapított év malma, év sütőipari alapanyag-beszállítója, év gépkereskedője díjakat. Ezeket a díjakat az olvasóink szavazatai alapján adjuk át, mert a legfontosabb elismerés az, ha a felhasználó értékeli a munkát.

- De a termékversenyeknek van a legnagyobb sikerük: van kenyér-, díszmunka- és péksüteményverseny. De a legbüszkébben arra vagyunk, amit otthon soha nem tudtam volna elérni: a rendezvényről az összes országos tévécsatorna főhírként számolt be. A két díszvendég ez évben Varga László, a Magyar Pékszövetség elnöke, és Pataki János, a Cukrász Ipartestület elnöke volt.

- Legközelebb kiállítóként Magyarországon az UKBA kiállításon leszünk jelen, de mindenhol ott vagyunk, ahol Európában a pékszakmáról van szó. A pékszakma oktatása a hazainál rosszabb helyzetben van, de az egész szakmunkásképzés nagyon rosszul működik. Mi a közvetlen szakképzésben időhiány miatt nem tudunk részt venni, de szakmai konferenciákat, továbbképzéseket, cégbemutatókat, prezentációkat szervezzünk, így több szakembert tudunk elérni és megszólítani. A ROMPAN (Román Pékszövetség) most indított egy saját szakképző központot Bukarestben.

- Mindkét pékszövetség elismeri a munkátokat, amit Ildikóval közösen végeztek. Ehhez komoly diplomáciai érzék is kell, ugye?

- Ha valaki alázattal próbálja szolgálni a szakmát, úgy gondolom az nyitott kapukat talál ott, ahol fontos a sütőipar jelene és jövője. A két romániai szakmai szövetség - a ROMPAN és az ANAMOB - egyenrangú partnerként fogad el bennünket. Mint már mondtam: baráti a kapcsolatunk, elismerik a munkánkat, korrekt az együttműködésünk. Mindkét szövetségnek biztosítunk felületet az újságban és az internetes kiadásunkban. Ha sokakat érintő fontos mondanivalójuk van, rajtunk keresztül elérnek mindenkit, aki a román sütőiparban tevékenykedik. Vagyis mi vagyunk a legszélesebb információs csatorna, de a szakmai érdekképviseletet a szövetségek látják el, mi pedig segítjük a munkájukat.

- 8500 pékség piacán valódi hatalom az egyeduralkodó Brutarul. Idehaza köztudott, hogy aki Romániában szeretne terjeszkedni üzletileg, az hozzád bátran fordulhat, mert te segítesz neki. Milyen hibákat követnek el a magyar üzletemberek. Jó tanácsként mit mondanál nekik?

- Más ország, más kultúra, ezért másképpen kell megközelíteni. Románia fővárosa Bukarest, szinte az ország szélén helyezkedik el. Erdély közelebb van Magyarországhoz, mint a gazdasági központként is működő fővároshoz. A határok átjárhatósága miatt megindult egy gazdasági integrálódás a nyugati országok felé. A helyzetet legelőször az osztrák, német és olasz cégek ismerték fel, mi magyarok, akik a szomszédban vagyunk, még csak nagyon kis mértékben élünk a felkínált lehetőséggel. Abba a hibába esik bele sok magyar cég, hogy Erdélyen keresztül látja csak Romániát. Ez hiba, mert ezt a 22 milliós országot csak egy egységként szabad üzletileg megközelíteni. A másik hiba pedig az, hogy amennyiben van egy cégnek képviselte, azt magára hagyja, és az üzleti tapasztalat hiánya miatt nem tud úgy teljesíteni, mint ami egy ekkora piactól elvárható lenne. De aki foglakozik a piaccal, időt és energiát fektet bele, annak komoly üzleti sikerei lesznek. Azt mondják a németek, hogy a román piac akkora, mint Magyarország, Szlovákia és Ausztria együtt. Egy ekkora piacra érdemes időt, pénzt és energiát áldozni.

- Még annyit szeretnék megjegyezni, hogy én jelenleg is magyar vállalkozó, magyar adózó vagyok, olyan ember, akinek a szakmai ötleteire a román sütőipar volt a vevő. Boldog vagyok, hogy az elképzeléseimet meg tudtam valósítani, mindenkinek azt tudom javasolni, hogy ne adja fel az álmait és az ötleteit, hanem keresse meg azt a közeget, ahol meg tudja valósítani azokat.

- Mivel én mindig a magyar sütőiparban érzem magam otthon, ezért elindítottam egy elsősorban a szakmában dolgozó alkalmazottaknak szóló internetes szaklapot pekforum.hu címmel.

- Azoknak, akiket érdekel egy szomszédos ország sütőipara, azoknak a figyelmébe ajánlom a magyar nyelven is megjelenő, interneten olvasható www.brutarul.ro szaklapunkat.

- A román sütőipar sokkal fogékonyabb az új dolgokra. Amióta írom a lapban a saját boltok fontosságát, sorra jelennel meg az exkluzív német típusú szakboltok, amiknek magyar cég a kivitelezője. A kenyér kiskereskedelmi ára sokkal magasabb, mint otthon, s ehhez a pékségek többsége tartja is magát.

- Akit érdekel a román piac vagy csak érdeklődik, az internetes portáljaimon bármikor elér, s én nagyon szívesen segítek a tapasztalataimmal. Mert én magyar sütőipari szakembernek tartom magam, aki ingázik a magyar és a román pékszakma között.

- Gratulálok az eddig elért eredményeitekhez. Büszke vagyok rá, hogy a közös ötletünkből ilyen hatalmas sikert tudtatok kovácsolni. További jó munkát és jó egészséget kívánok! Találkozunk az UKBA-n, ha előbb nem. Erdély gyönyörű, és igen kedves, érdekes emberek lakják. Azért néha a székely-magyar szótárt elő kell majd kapniuk!

Dr. Solymos Tibor