Mire kiért a földjére, már mindent lezúztak a területen

Kengyel kistelepülés, nem tartott soká kinyomozniuk Kovácséknak, hogy a kárt egy kft okozta, zúzatta le a kukoricát egy héttel korábban, anélkül, hogy szándékát jelezte volna. Az okot is hamar sikerült kideríteniük: a kft - a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-vel kötött szerződés alapján - kukorica-vetőmagot termeszt Kovács Judit földjének közelében, holott annak technológiája tiltja más jellegű kukoricaültetvény létezését meghatározott távolságon belül.

A korai kukoricabetakarítás története - egy jegyzőkönyv tanúsága szerint - július 8-án kezdődött, amikor is a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal vetőmagfelügyelete és a törökszentmiklósi termeltető helyszínbejárást tartott, és közösen észlelték, hogy a vetőmagtáblához szabálytalan közelségben takarmánykukorica nő. Ezt rögzítették, s a törökszentmiklósi termeltető képviselője jegyzőkönyvbe mondta a következőket:

"A virágzásig az árukukorica eltávolításra kerül. Felhívom Szabó Zoltán (az érintett kft. vezetője - a szerző) figyelmét a szükséges intézkedés megtételére."

És a kukoricát "eltávolították". Kengyel község jegyzője birtokvédelmi eljárás keretében jogerősen megállapította, hogy teljesen jogellenesen. Ez azt jelenti, hogy a kft. nem hatolhatott volna be egyeztetés nélkül, önhatalmúlag más földjére, és ott semmilyen munkát nem végezhetett volna. A jegyző eltiltotta a kft.-t a hasonló magatartásoktól, cselekményektől.

Más álláspontra helyezkedett viszont a rendőrség. A Törökszentmiklósi Városi Rendőrkapitányság megszüntette a nyomozást az ügyben, mondván és leírván, hogy nem történt bűncselekmény a mintegy kétmilliós kárt okozó rongáláskor. (Lopás tényleg nem történt, mert a zúzalékot otthagyták a táblán.) Az indokolás szerint, bár Szabó Zoltán valóban lezúzatta a szóban forgó tábla termését, de a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt el. Ez a jogszabály pedig pontosan ugyanaz, amire a jegyző is alapozott. A két hatóság közül valamelyik tévedett a jogszabály-értelmezésben!

A szóban forgó paragrafusok arról szólnak, hogy mit kell tenniük a vetőmag termesztésére vállalkozóknak a védőtávolság biztosítása érdekében. Elsőként is előzetes tájékoztatási kötelezettség terheli őket, a védőtávolságon belüli területek használói felé. Ahogy a jogszabály rendeli: "...megfelelően - például újságban történő közzététel útján, illetve helyben szokásos módon."

Tehát: "helyben szokásos módon". A kft. még idén januárban kifüggesztett ugyan egy közleményt a kengyeli művelődési ház egyik irodájában a vetőmagkukorica-vetési szándékáról, de olyan helyen, ahová a szomszédos termelőknek egyáltalán nem kötelességük bejárni, s ahol egyáltalán nem biztos, hogy a tájékoztatás célhoz ér.

- A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal csak addig a pontig ellenőrzi a termesztést, hogy megvan-e az árunövényektől, kukorica esetében az árukukoricától előírt védőtávolság, vagy nincs - mondta lapunknak Gombár Mihály, a vetőmagtermesztést felügyelő szervezet főigazgatója. Ilyen módon a hivatal, hatáskör hiányában, nem nyilvánít véleményt konkrét ügyről. Arra azonban vállalkozott a főigazgató, hogy összefoglalja honlapunknak: miként kell gondosan eljárnia egy vetőmag termesztésébe kezdő termelőnek.

- A gondos gazda már a vetést megelőző ősszel egyeztetést kezd azokkal a szomszédokkal, akiknek a földje a védőtávolságon belül esik. Egyezségre kell törekednie, akár csereterületet ajánlania, mert ha nincs megegyezés, úgy vagy lecsökkenti a vetőmagterületét, vagy egyáltalán nem termeszt ott vetőmagot. Minden a két termelő közös akaratán múlik!

A megyei tapasztalatok szerint az egyeztetési mechanizmusok eredményesek: a védőtávolság megsértése miatt ehhez hasonló másik önkényes beavatkozásra az utóbbi években egyáltalán nem volt példa.

A másik fél nem nyilatkozik

Telefonon sikerült elérnünk az érintett kft. képviselőjét, Szabó Zoltánt. Közölte, hogy most nem kíván nyilatkozni ebben az ügyben. A kérdésre, hogy mikor lesz hajlandó nyilatkozni, azt mondta: keressük talán a jövő héten, akkor talán már több ideje lesz. Ebben maradtunk. Keressük, hívjuk.