Bioenergia: a güssingi csoda

Kiskunmajsa számára egy dél-burgenlandi kisváros, Güssing (Németújvár) energiaellátási modellje szolgálhat például. A majsaiak maroknyi delegációja a napokban járt a magyar határ mellett fekvő 4300 lakosú Güssingben, ahol az 1990-es évek elején döntöttek úgy: helyi adottságokra épülő, megújuló energiával próbálják megteremteni az energetikai függetlenségüket.

A kistelepülés Ausztria egyik legszegényebb vidékén, távol az autópályától található, ahol vasút sincs. A rossz adottságok miatt korábban nem telepedett meg ott az ipar sem. A felaprózott mezőgazdasági területek sem biztosítottak megélhetést, így nagyon sokan elvándoroltak, illetve ingáztak távoli munkahelyükre. A fosszilis energiahordozókért kifizetett hatalmas összegek sem maradtak a régióban.

- Güssingben 1989-ben kezdtek el dolgozni azon az energiakoncepción, melynek eredményeit manapság már japán és kanadai szakemberek is tanulmányozzák - mondta el Bődi Katalin, a güssingi székhelyű Megújuló Energiák Európai Centrumának programkoordinátora. A helyi adottságokra épülő alternatív projektek révén azóta megvalósult "güssingi csoda", a város energetikailag önálló lett. Az elégetett faaprítékból, napenergiából, erjesztett zöldnövényekből áramot, hőt, gázt és dízelt termelnek, a többletenergiát pedig értékesítik. Az olcsóbb energia fellendítette a helyi gazdaságot: ötven új üzem települt a város ipari parkjába, ahol több mint ezer ember számára nyílt új munkalehetőség, ami természetesen a helybéli szolgáltatásoknak is kedvezett.

Güssingben először egy "energiatérkép" készült az összes középületről, melynek során felmérték, hol lenne szükség hőszigetelésre, fűtés-korszerűsítésre. - Majsán is ez lehet az első lépés az energiakoncepció kidolgozásánál, hiszen a fel nem használt energia a legolcsóbb - vélekedett a város polgármestere, Terbe Zoltán, aki civilben energetikus szakmérnök.

A beruházás helyszíne a majsai ipari park lehetne, melynek infrastrukturális fejlesztése már megkezdődött. A majsai ökomodell is teljes egészében megújuló energiákra épülne. Helyben termesztett energianövényekből biogázt állíthatnának elő, a szennyvíztelep iszapjából különféle technológiával villamos és hőenergiát nyerhetnének. Güssingtől eltérően Majsán a széljárás is kedvező, így szélturbinákkal is termelhetnének áramot, és a napenergia szempontjából is igen jó a település fekvése. A város alatt mintegy háromezer méteres mélységben 150 fokos termálvíz található, melyből szintén villamos energiához juthatnának.

Güssingben évente 210 millió kilowattóra fűtőenergiát és 45 millió kilowattóra villamos energiát állítanak elő, mindezt környezetbarát módon. A fűtőműben a fát nem levegővel, hanem vízgőzzel égetik el. Káros anyagokban szegény, de magas fűtőértékű gázt nyernek így, melyből nem keletkezik kátrány, és csak hamu marad az égetés után, amit a mezőgazdaság hasznosíthat.