Gráf: az export adhat lendületet az agráriumnak

A romló finanszírozási körülmények ellenére sem zár rossz évet a hazai agrárium - vélekedik Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A tárca vezetője közölte, sajnálja, hogy nem sikerült elérni a tejválság uniós szinten való kezelését. A termelők így a nemzeti keretből kaptak és kapnak támogatást. A jövőre nézve a miniszter biztatónak találja, hogy a hagyományos exporttermékek mellé olyan versenyképes produktumok zárkóznak fel, mint a magyar gyümölcsből készült, jogvédett eredetű pálinka.

- Az április-májusi aszály bizony jelentősen rontotta a nyári betakarítású növények hozamát, egyes kultúrákban 25-26 százalékos is volt a terméskiesés. Ha a 2008-as esztendővel vetjük össze az ideit, az időjárás, hozamok és megrendelések dolgában is erősebb volt, ráadásul 2009-ben - ha nem is más ágazatok szintjén - az agráriumot is elérték a válság hatásai. Mégis, ha hosszabb időszak átlagát nézzük, nem sorolhatjuk a rossz évek közé az ideit.

- Míg korábban a sertés- és baromfiágazatok problémái okoztak komoly fejtörést, idén a tejágazatot érte utol a válság.

- Valóban így van, ráadásul a probléma nem lokális jellegű, ami abból is látszik, hogy ma Európában nincs olyan gazda, aki nyereséggel állítja elő a tejet. Ezért tüntetnek minden országban a termelők, hozzáteszem, teljes joggal. A veszteséghez nem csak a válság miatt visszaeső fogyasztás járult hozzá, hanem az is, hogy a termelők az átvételi árakban nem tudták érvényesíteni a kereskedelmi árak nyereségtartalmát. Középtávon a kvótarendszer megszűnése, a szabad tejpiac kialakítása jelent majd megoldást.

- A gazdáknak azonban most kell a segítség. Mire számíthatnak?

- Szerettük volna, ha egységes uniós megoldás születik a problémára, amit azonban az európai bizottság a válság átmeneti jellegére hivatkozva elutasított. Úgy vélem, hogy nemzeti szinten, amit a tárca megtehetett, megtette a gazdák megsegítése érdekében. Előrehoztuk a tejpénz kifizetését a következő évről, és a területalapú támogatás 70 százalékos előlegét is kifizették annak érdekében, hogy a gazdaságok működőképesek maradjanak. Döntésünk értelmében az évi 3,5 százalékos válságkeretet is teljes egészében a tejválság kezelésére fordítjuk.

-A növénytermesztőknek ugyanakkor a gabonapiac pangása okoz gondot.

- Az átmeneti jelenség mögött az áll, hogy sajnálatos módon visszaesett a bankok finanszírozási hajlandósága. A malmok, a nagy felhasználók, amelyek korábban megvették legalább a féléves készletüket, most nem jutnak megfelelő hitelhez, és heti, napi készleteket vásárolnak, a gabona így a termelőknél szorul be. Az árak egyébként elindultak felfelé, mert a tavalyi készletek kifogytak, és ez jól érzékelhető a piacon is. A kukorica induló 18-20 ezer forintos ára ma 26-28 ezer forint/tonna, és az előrejelzések szerint ez az emelkedési folyamat tovább tart, és a búzánál ugyanez a helyzet.

- Az ágazatnál mindig is meghatározóak voltak az exporteredmények. Vannak-e új sikertermékeink?

- Való igaz, tavaly például rekord, közel 2 milliárd euró többlettel zártuk az export-import forgalmat. A folyamat idén júniusig kitartott, de a kis visszaesés ellenére is tartani tudjuk az export pozitív szaldóját. A nagyobb tömegű gabona és húsáru mellett a minőségi magyar bor és a kertészeti termékek hagyományosan jól tartják magukat az exportpiacokon. Ami újdonságként kiemelést érdemel, az a pálinka. A törvényileg is védett eredetű, magyar gyümölcsből készülő magas minőségű párlat egyre keresettebb a piacon.

- Nem az agráriumhoz kapcsolódó kérdés, de az ön neve újra felmerült miniszterelnök-jelöltként. Hogyan kommentálja?

- Megtiszteltetés, hogy a jelöltállítás korai szakaszában a nevem ismét szóba jött, de én nem ambicionálom ezt a kérdést. Én az agrárszakmát ismerem, ebben dolgoztam, és kormányzati pályafutásomat is agrárminiszterként szeretném eredményesen kitölteni.