2018. január 18. csütörtök, Piroska

Húsvétra megállapodás születhet a KAP-reformról

2013. február 26. 12:45 | Forrás: portfolio.hu

A közvetlen kifizetések tagállamok közötti újraelosztásának mintájára közeledhetnek egymáshoz a hektáralapú támogatások az egyes országokon belül - közölte az agrárminiszterek hétfői ülését követően Simon Coveney, ír tárcavezető. Az ír elnökség célja, hogy a tárcavezetők következő, márciusi ülésén megszülessen a kormányok között a megállapodás a KAP-reformcsomagról és lehetőség szerint addigra az EP is elfogadja plenáris ülésén a saját pozícióját, megnyitva ezzel az utat a háromoldalú intézményközi tárgyalások áprilisi elkezdése előtt - írja a BruxInfo .

A direkt agrártámogatások EU-tagországok közötti újraelosztásának logikáját követhetik a kormányok, amikor arról a bizottsági javaslatról döntenek, amely az egyes országokon belül is fokozatosan megszüntetné a gazdák hektáralapú támogatásai közötti olykor jelentős különbségeket.

Lényegében ezt a megközelítést tartalmazza az ír elnökség hétfőn ismertetett és a kormányok többségének tetszését elnyerő terve, ami alternatívaként született a Bizottság közös agrárpolitikai reformcsomagjában előterjesztett javaslatra. A tagállamok ugyanis nem lelkesedtek Brüsszel tervéért, ami a jelenlegi, történelmi bázisú direkt kifizetések időben rövidebb megszüntetését irányozná elő egy méltányosabb és kiegyenlítettebb támogatási rendszer érdekében, zömében az EU régi tagállamaiban.

A 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamok már az egységes hektáralapú támogatási rendszer, a SAPS alapján folyósítják a kifizetéseket a gazdáiknak, így őket legfeljebb annyiban érintik majd a változtatások, hogy egy, a jelenleginél bonyolultabb szisztémára kellene áttérniük. Simon Coveney ugyanakkor arról számolt be, hogy az új tagállamok esetében is folyik a gondolkodás, hogyan tehetnék kevésbé élessé a szakítást a következő hét évben a régi SAPS-rendszerrel, de az áttérés semmiképpen sem húzódhat át 2020-on túlra.

Emlékezetes, hogy az uniós állam- és kormányfők néhány napja a következő többéves pénzügyi keret részeként néhány alapvető paramétert is meghatároztak egyes uniós politikák számára. Ezek közé tartozik a közvetlen kifizetések tagállamok közötti újraelosztása az országok közötti jelentős egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében. A jelenlegi aránytalanságok különösen a balti tagállamok agrártermelőit sújtják, akik csak a töredékét kapják annak a támogatási szintnek, amit például holland és görög kollégáik élveznek.

Az Európai Tanács döntése értelmében az uniós átlagos hektáralapú támogatási szint 90 százaléka alatt lévő országok fajlagos kifizetése a 90 százalék és a tényleges támogatási szint közötti különbség harmadával csökken majd, de az időszak végére (2020-ig) minden esetben el kell érnie a minimum hektáronkénti 198 eurós szintet. Dacian Ciolos agrárbiztos szerint ennek köszönhetően a balti gazdák területalapú támogatásai az uniós átlag 74-75 százalékára nőhet. A teljes kiegyenlítődésre ugyanakkor csak 2020 után lesz lehetőség.

Simon Coveney ír miniszter jelezte, hogy valami hasonló módszert alkalmazhatnak az egyes tagállamokon belül nagy szórást mutató direkt támogatási szintek egymáshoz való közelítésére. A kormányok körében ugyanakkor nagy támogatást élvez az az elképzelés, hogy amennyire lehet, rugalmasan alkalmazzák ezt a szabályt, figyelembe véve egyes tagországok speciális körülményeit.

Dacian Ciolos ugyanakkor világossá tette, hogy az Európai Bizottság csak bizonyos határok között hajlandó elfogadni ezt a rugalmasságot. A biztos közölte, hogy a rendeletben a külső konvergenciához hasonlóan egy konkrét és ambiciózus minimális kifizetési szintet kell majd rögzíteni.

Az ír elnökség célja, hogy a tárcavezetők következő, márciusi ülésén megszülessen a kormányok között a megállapodás a KAP-reformcsomagról és lehetőség szerint addigra az EP is elfogadja plenáris ülésén a saját pozícióját, megnyitva ezzel az utat a háromoldalú intézményközi tárgyalások áprilisi elkezdése előtt.

Dacian Ciolos szerint az a lényeg, hogy az ír elnökség végére, azaz június végéig megszülessen a politikai megállapodás a KAP reformjáról, és ezt követően már a litván elnökség alatt tarthatná a parlament a végszavazást a jogszabályról.

Úgy tűnik, hogy a hétfői ülésen előrelépés történt a támogatások átláthatósági szabályait illető bizottsági javaslatokról. A kormányok Coveney és Ciolos szerint többségükben támogatják Brüsszel transzparenciára vonatkozó javaslatait, amelynek lényege, hogy a direkt támogatások kedvezményezettjeinek a nevét és a támogatás mértékét minden országban interneten nyilvánosságra kell hozni.

A miniszterek a lóhúsbotránnyal kapcsolatos legújabb fejleményeket is megvitatták, így azt, hogy újabb uniós tagállamokban találtak olyan húskészítményeket (például IKEA-áruházak éttermeiben kínált húsgolyókban), amelyek félrevezetően tiszta marhahúsként voltak feltüntetve, miközben jórészt lóhúst tartalmaztak. Tonio Borg, fogyasztóvédelmi biztos bejelentette, hogy év végéről kora őszre hozza előre a Bizottság a feldolgozott élelmiszerek származási helyének kötelező címkézéséről szóló jelentését.