2018. január 18. csütörtök, Piroska

Zöldülő járások: biomasszával faragnak a fűtésszámlán

2013. március 11. 08:59 | Forrás: sonline.hu

Spórolni kell az energiával, szakemberek szerint a biomassza hatékony megoldást jelenthet a járásoknak. A fűtési költségek akár 20-25 százalékát takaríthatják meg a települések.

Új lehetőségeket keresnek a pénzhiánytól szenvedő önkormányzatok, s jelzi az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területén szorgalmazott változásokat a tény, miszerint az állam az elmúlt két évben több mint 150 milliárd forint támogatással segítette a célok megvalósítását. Somogyban kora tavasszal új projektek elindítását tervezik.

Egy járás kistelepüléseinek intézményei átlagosan két megawattnyi összes hőigényt jelentenek, melyet évente közel 1650 tonna tüzelőanyaggal lehet kielégíteni - derült ki az AERD Megújuló Energia és Régiófejlesztő Zrt. tájékoztatójából. Ennek alig 4-6 százalékát fedezi a települési zöldhulladék. A maradék beszerzése fejtörést okoz. Nem biztos, hogy az önkormányzatok és intézményeik felkészültek erre, s a szállítási költségekre utalva arra is felhívják a figyelmet, hogy a költség elviheti a fűtőanyag árelőnyének számottevő részét. Az AERD Megújuló Energia és Régiófejlesztő Zrt. szakértői szerint megoldást jelenthet, ha a járások területén különböző konstrukciók mellett saját tüzelőanyag-gyártási kapacitások épülnek ki.

Sokan a biomasszától remélik a megoldást. Megtudtuk: Ausztriában lassan egy évtizede működik a modell. Ott szinte kizárólag a faapríték biztosítja a tüzelőanyagot, itthon a kihasználatlan lehetőségeket a mezőgazdasági melléktermékek és az energianövények jelenthetik. Trenyik Tibor, a megyei növényvédelmi kamara elnöke osztja a szakmai álláspontot, miszerint rendkívül körültekintően szabad bármilyen programba vágni.

- Fontos az energia-kérdés - húzta alá. - De legalább ennyire lényeges a mezőgazdasági melléktermékek átgondolt, szakszerű hasznosítása, s döntő, hogy mindenhol megfelelően biztosítsák a tápanyag visszapótlását.

Somogyban a termőterületek nagysága közel 290 ezer hektár. Ennek 44 százaléka - 127 ezer hektár hasznosul szántóként -, amely a mezőgazdasági melléktermékek forrásaként potenciálisan számításba jöhet a települések számára, tájékoztatott az AERD Megújuló Energia és Régiófejlesztő Zrt. A vetésterületek 74,9 százalékán termesztenek gabonaféléket: búzát és kukoricát. Megtudtuk: az energetikai hasznosításra alkalmas mezőgazdasági mellékterméket - szalmát, kukoricát és napraforgószárat - közel 95 ezer hektáron takarítható be. Így megyénkben átlagosan közel 110-130 ezer tonna a brikettálásra felhasználható mennyiség. Kitértek rá: az egyes járások, települések esetében mindig konkrét felmérés kell készíteni.

A Siófokon keletkező zöldhulladékot, a viharkárok alkalmával összegyűlő fát biomasszaként használják fel a kazánokban, adta hírül még januárban a Sonline.hu. A távhő árának kordában tartása, a távhő előállítási költségeinek csökkentése a célja a Siófok Holding cégének, a Termofok Kft.-nek azzal, hogy faapríték-tüzelésű kazánokat vásárol. Tavaly arról számoltunk be: Kaposváron biomassza üzem felépítését tervezik. Az elképzelések szerint 10 megawatt villamos energia-, s egyenként 17-20 megawatt hőkapacitás kiépítésével számolnak. A tervezett erőművek munkahelyeket teremtenek: közvetlenül 60, míg közvetve akár 200-250 dolgozónak is hosszú távú megélhetést biztosítanak.

- A melléktermékek hasznosítása jó ötlet - hangoztatta Németh Zoltán kaposvári agrármérnök. - Ha az adott térség lakói rendelkeznek a megfelelő anyagi és szakmai háttérrel, a biomassza jövőbemutató vállalkozás lehet a fejlesztés.

Bodrog Gábor, Simonfa polgármestere úgy látja: a költségek leszorítására mindent érdemes megtenni. Ezen a télen már faaprítékos kazán üzemel a körjegyzőségen és a polgármesteri hivatalban. A kazán és az aprítékadagoló nagyjából ötmillió forintot kóstált, s ehhez jött még az aprítógép és az épületen belüli átalakítások közel 2,5 millió forintos költsége.

- A fűtésszámlánk nagyjából a korábbi egyharmadára csökkent - emelte ki. - A faágak, amit eddig a közmunkások összegyűjtöttek és elégettek, decembertől felaprítjuk és hasznosítjuk. A beruházás négy év alatt megtérülhet, s lehet, hogy rövidesen hasonló eljárás alapján fűtünk majd az óvodában is.

Kaposfőn egy hektár olasz nádat tavaly telepítettek, áprilisban további hét hektárral növelik a területet. A palánták nevelése már javában tart, nagy reményeket fűznek a biomassza programhoz. Sztányi Tibor polgármester kiemelte: olyan gyengébb adottságú helyen termesztik az olasz nádat, ahol gabona vagy más takarmánynövény nem állítható elő gazdaságosan. Azzal számolnak: egy hektárnyi termés nagyjából kétmillió forint értékű földgázt helyettesít. Az önkormányzati hivatalt és az óvodát is az így előállított energiával fűtik.

- A betakarított olasznádat később felaprítjuk, s a kazánokban elégetjük, illetve egy részét brikettáljuk - tette hozzá a polgármester. - Számításaink szerint a program legalább 25-30 évre szól.

Fejlődést segítő forintok

Fejlesztés, energiatakarékosság, az adottságok hatékony kiaknázása - hosszú távon is stratégiai célok. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arról tájékoztatott: Magyarország természeti adottságaihoz illeszkedően a biomassza kiemelt szerepet tölt be a megújuló energiaforrások alkalmazásában. A biomassza energetikai felhasználása 2020-ra várhatóan közel másfélszeresére emelkedik a 2010-es kiinduló évhez képest.

- Kiemelten fontos a fenntarthatósági szempontok érvényesítése - utalt a biomassza energetikai hasznosítására a tárca. - Ennek megfelelően a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv elsősorban az egyedi, lokális alkalmazások és decentralizált, kisközösségi megoldások alkalmazását preferálja.

Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területén kitűzött célok elérését a kormány és a fejlesztési minisztérium számos eszközzel és az elmúlt két évben 150 milliárd forintos támogatással segítette elő. Jelezték: a támogatási konstrukciók meghatározó hányadában a biomassza energetikai hasznosítása támogatható tevékenység.

Munkahelyteremtő beruházás

Nagyjából 20 megawatt - ez közel 12-15 kistelepülés intézményeinek együttes fűtési szükséglete - hőigény esetében egy brikettáló üzem létesítése már megtérülő beruházás - derült ki az AERD tájékoztatójából. A tüzelőanyag árán 600-620 millió forintot spórolhatnak évente az önkormányzatok.

Megtudtuk: a 20 megawatt fűtési igény kiszolgálására alkalmas, óránként 1,5 tonna kapacitású brikettáló gépsor 70-75 millió forintba kerülhet. A telephely fejlesztése további 15-20 millió forint költséget jelenthet: ez az épület átalakítása, elektromos hálózat bővítése miatt lehet szükséges.

A cég az előnyök között említette a munkahelyteremtést. Egy üzem három műszakos működtetése 8-12 családnak adhat megélhetést, ráadásul a begyűjtési időszakban - közmunkaprogram keretében - munkát lehet adni a térség számos lakójának.