2018. január 18. csütörtök, Piroska

Magyar borsó a német asztalra

2013. március 21. 12:53 | Forrás: baon.hu

Évente több mint 90 millió Kecskeméten gyártott borsó- és csemegekukorica-konzerv talál vásárlóra a nyugati piacokon. A Kecskeméti Konzerv Kft. idén kezdte meg - 2005-ös alapítása óta - a kilencedik termelési szezonját.

Az egykor híres hazai konzervipar korábbi jó nevű gyárai mára eltűntek, átalakultak vagy más hazai vállalatok léptek a helyükre átvéve a piacaikat. A Kecskeméti Konzerv Kft.-t 2005-ben olyan üzletemberek hozták létre, akik hittek abban, hogy a hazai konzerviparnak van jövője. Akik vallották, hogy Nyugat-Európában azok a cégek tudnak piacot szerezni, amelyek egy-egy ipari növény feldolgozására specializálódnak. A kilenc éve alapított vállalkozás a borsó és a csemegekukorica feldolgozására szakosodott, s ma már piacvezető a hasonló profilú magyar tulajdonú cégek között - mondja dr. Ábrahám Tibor gyárigazgató. A társaság, mely főként a német és a francia piacokon értékesít, idehaza kiterjedt beszállítói háttérrel rendelkezik. A vetőmagot a kft. biztosítja a termelőknek, mert csak jó minőségű alapanyagból lehet jó termésre számítani, hangsúlyozza a gyárigazgató. A szezon heteiben, naponta háromszáz tonnányi borsót, míg csemegekukoricából ezer tonnát képesek fogadni a hetven hazai mezőgazdasági partnerüktől. Ilyen specializáció mellett lehet piac-, illetve fejlődőképes a cég, hangsúlyozza a gyárigazgató.

A vállalat a minőségre nagy súlyt fektet, már korábban megkapta a német szabványon alapuló IFS minősítési rendszert, s most a BRC angol szabvány megszerzésére pályázik. De minden olyan cég - például Rewe, Aldi, - amelyhez szállítanak, évente ellenőrzi a gyártás folyamatát. Ahhoz, hogy a nagynevű európai kiskereskedelmi láncok beszállítói maradhassanak, a gyárnak folyamatosan fejlesztenie kell, jelenleg közel egymilliárdos beruházással újul meg a gyártó rendszerük, melynek csak nem negyven százaléka pályázati támogatás. - Olyan mintaüzemet hozunk létre, amely megfelel a legmagasabb minőségi gyártási elvárásoknak - hangsúlyozza a gyárigazgató.

- Bár a termékek 95 százalékát exportálják, a magyar vevő három ismert kiskereskedelmi bolthálózatban megvásárolhatja a kecskeméti borsót vagy kukoricát - mondja Kovács János ügyvezető, gazdasági igazgató. - Azonban nem biztos, hogy tudják miszerint magyar alapanyagból, magyar gyárban, magyar szakemberek gyártják a terméket, mert a partnerek saját márkás termékként árusítják a hazai árut. Ahhoz, hogy önálló márkás termékkel álljon elő a kecskeméti vállalat, sok száz millió forintot kellene reklámra költenie, de erre ma még nincs lehetőség - hangsúlyozza az ügyvezető.

Kovács János az idei tervekről elmondta: a cég mintegy öt százalékos termék volumennövekedést tervez. Az erősödő euró versenyképesebbé teszi a kecskeméti vállalkozást mert a költségeknek csak a fele keletkezik forintban, miközben a bevételek csaknem egésze az uniós valutából származik.

A cég a számok tükrében

A Kecskeméti Konzerv Kft. árbevétele tavaly 9 milliárd forint volt, az eredményük a 10 százalékot közelítette. A vállalat a megalakulása óta évi 5-6 százalékos eredményt hoz, mely ebben a szektorban jónak nevezhető. Ennek döntő hányadát a termelés fejlesztése érdekében visszaforgatták, az elmúlt kilenc évben 3 milliárdot költöttek beruházásra. A cég évente 7000 tonna borsót dolgoz fel, amelyet 20 millió dobozba csomagolnak. A csemegekukoricából 55 ezer tonnát vásárolnak, melyet 65-70 millió darab félkilós dobozban exportálnak. A termékek többsége egykomponensű, de látva az igényeket több, mint egymillió doboznyi keverék zöldséget - sárgarépa borsóval, paprika kukoricával - is gyártanak. A cég költségszerkezetében jelentős tétel a fémcsomagoló eszközök ára, de mivel ma ezen a területen túlkínálat tapasztalható a világpiacon, így itt költséget takaríthatnak meg. Ugyanakkor a nyersanyag piacon 7-18 százalékos emelkedés tapasztalható. Kovács János azt mondja, hogy a megnövekedett költségeket a nyugati partnereknél az idén jó eséllyel lehet érvényesíteni. Egyébként nincs ökölszabály arra nézve, hogy amennyiben a költségek emelkednek, akkor azokat az árban érvényesíteni lehet. Erre volt jó példa 2009, amikor bár a kiadások emelkedtek, a konkurencia lenyomta az árakat.