2018. január 16. kedd, Gusztáv

Megszületett a KAP reform - Újabb mérföldkő

2013. március 21. 13:10 | Forrás: portfolio.hu

Sikerült megállapodásra jutniuk az Európai Unió agrárminisztereinek a közös agrárpolitika (KAP) átalakításáról, amelynek alapján megkezdődhet az egyeztetés az Európai Parlamenttel. Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára az MTI-nek elmondta: több magyar szempontot is sikerült érvényesíteni, a tanács soros elnökségét betöltő Írország pedig június vége előtt szeretne végső megegyezésre jutni a kérdésben.

Az államtitkár szerint azért is szerencsés volna minél előbb lezárni az uniós intézmények közötti egyeztetést, mert az eredetileg 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves uniós keretköltségvetés tervezettnél későbbi, idén februári elfogadása miatt a rendszer már most is csak egy éves késéssel kezdhet majd működni - 2014 átmeneti időszak lesz. Az átmeneti időszak részleteire vonatkozó javaslatot ugyanakkor csak áprilisban ismerteti majd az Európai Bizottság - közölte Czerván.

Marad az SAPS

Rámutatott, hogy a 2014-es átmeneti időszakban Magyarországon marad a most alkalmazott, úgynevezett SAPS támogatási rendszer, de már a februárban elfogadott többéves büdzsében szereplő számok alapján.

Czerván György elmondta, hogy a magyar álláspont az éjszakába nyúló egyeztetésen az volt, hogy a közvetlen kifizetések között kiemelten kezeljék a jelenlegi támogatási rendszerben külön nem támogatott "érzékeny ágazatokat", mint például a szarvasmarha-tenyésztés, tejtermelés, zöldség- és gyümölcs-, valamint dohánytermesztés. Magyarország amellett érvelt, hogy az új rendszerben differenciált alaptámogatást lehessen bevezetni, így a mostani rendszerben létező támogatásokat tovább lehessen vinni az érzékeny ágazatok esetében.

Az elfogadott megállapodás ezt úgy oldaná meg, hogy 2018-ig lehetővé tenné, hogy Magyarország az összes támogatás ötödét minden megkötés nélkül, teljesen szabadon használja fel. Ezekben az ágazatokban adható, úgynevezett termeléshez kötött támogatások mértéke is növekedhet: a jelenlegi 3,5 százalékról 12 százalékra - tudatta a politikus.

Csökkennek a "zöldítési" elvárások

Czerván György elmondta: a tanács álláspontjába több, az egyeztetés folyamán elhangzott tagállami kérés is bekerült, így több magyar szempontot is sikerült érvényesíteni. Mint fogalmazott, a KAP környezetvédelmi részével, "zöldítésével" kapcsolatban sikerült elérni a rendszer egyszerűsítését, és azt, hogy ne korlátozza az agrárium versenyképességét, növekedjen a tagállamok mozgástere. Az államtitkár kitért például arra, hogy az előírt terménydiverzifikációval kapcsolatban például 10 hektárnál kisebb földterület esetében egyáltalán nem lesz előírás, 10 és 30 hektár között elegendő két féle növényt termeszteni, és csak 30 hektár fölött lesz előírva minimum három növény termesztése. "Ez főleg a kisebb gazdálkodóknak jelent segítséget" - hangsúlyozta az államtitkár.

A legnagyobb vita az államtitkár beszámolója szerint az úgynevezett ökológiai célterület meghatározása körül alakult ki. A bizottság a termőterületek 7 százalékát akarta ilyen célra elkülöníteni, ami Czerván György szerint szembement volna az élelmiszertermelés növelésére vonatkozó célokkal. A tanácsi álláspontban végül az szerepel, hogy ezeknek a területeknek az aránya 2014-től 5 százalék lenne, és ezt 2017-ben vizsgálnák felül - ismertette az agrárállamtitkár, aki azt is elmondta, hogy a tanúsított agrár-környezetgazdálkodási programban résztvevő területek mentesülnének a "zöldítési" elvárások alól.

2017-ig marad a cukorkvóta

Az államtitkár a cukorpiac szabályozását is fontos kérdésnek nevezte Magyarország számára, és tudatta, hogy Magyarország ellenezte, hogy a cukorkvóta 2015-ben megszűnjön. Ezzel kapcsolatban az a kompromisszum született, hogy a kvótarendszer 2017-ben szűnik meg, addig van idő az ágazatot versenyképessé tenni a kvóták kivezetését követő szabadpiaci versenyre - ismertette Czerván György, aki elmondta: Magyarország 2020-ig szerette volna fenntartani a cukorkvóta-rendszert, és az ehhez kapcsolódó minimálárat.

"A versenyképesség tekintetében különbözőek a tagállamok adottságai, és Magyarország ebből a szempontból nem a legelőnyösebb földrajzi fekvésű, gépesítettségben, műszaki színvonalban, öntözési lehetőségekben hátrányban vagyunk" - ismertette Czerván György.

Az államtitkár elmondta, hogy napirenden szerepelt a neonikotinoid növényvédőszerek betiltásának kérdése is. Ezeket a szereket teszik felelőssé egyes tagállamok a tömeges méhpusztulásokért. "Semmi ilyen negatív tapasztalatunk nincsen" - szögezte le Czerván, aki elmondta, hogy Magyarország méznagyhatalomnak számít az unióban, vagyis óriási érdeke fűződik ahhoz, hogy a méhkolóniák biztonságban legyenek, ugyanakkor rámutatott, hogy a neonikotinoid szerekkel kapcsolatban a Magyar Országos Méhészeti Egyesület sem talált problémát.

Az államtitkár arra is kitért, hogy ezeket a szereket legfeljebb más növényvédő szerekkel lehetne kiváltani, amelyek még veszélyesebbek lennének. Hangsúlyozta, hogy be kell tartani a szerek használatára vonatkozó előírásokat, és akkor nem lehet probléma. Magyarországon a technológiai fegyelem mindig komoly volt - szögezte le Czerván György. "Mi azt mondjuk, hogy szükséges elvégezni további hatásvizsgálatokat, és minden környezeti és gazdasági következményt fel kell mérni, és csak utána szülessen olyan döntés, ami tényleg megalapozott. Egyelőre nem látjuk indokoltnak a szereknek a kivonását" - hangoztatta az agrárállamtitkár.