2018. május 23. szerda, Dezs?

A kaposvári árvíztározóból jelenleg csak az árvíz adott

2013. április 4. 16:00 | Forrás: sonline.hu

A múlt heti havazás utáni olvadás, illetve a hétvégi jelentős eső miatt ismét kiáradt a Kapos. Noha Kaposváron nem ismétlődtek meg a 2005 nyár végi események - amikor is utcák kerültek víz alá -, ismét előtérbe került: a hirtelen érkező, s a Zselicből szinte azonnal a folyóba ömlő csapadék szabályozása elengedhetetlen lenne.

A hét és fél évvel ezelőtti hatalmas árhullám után a megyeszékhely vezetése 248 millió forintnyi kártérítési igényt nyújtott be a területfejlesztési tanácshoz, a grémium azonban - jókora politikai szócsatát kiváltva - 191 milliót hagyott jóvá, míg tizennyolc, az árvíz által szintén sújtott település 57 milliót kapott. Emellett felmerült, szükség lenne egy árvíztározóra Kaposvártól nyugatra, hiszen így szabályozni lehetne a Kaposon levonuló árhullámot. Mely abban az esztendőben immár másodszor okozott gondot a megyeszékhelyen és a környékbeli településeken, ugyanis 2005 húsvétján a nagy eső miatt előbb a Berki patak öntötte el Kaposszerdahely egy részét, majd szakadt át a Bárd patak gátja Bárdudvarnokon, végül a felduzzadt Kapos miatt egy funkcióját ellátni képtelen vízelvezető árok okozott riadalmat Kaposváron a Szigetvári és a Ballakúti utcában.

Miután a folyó a következő fél évtizedben nem okozott gondot, a tározó kérdése kissé feledésbe merült. A kaposvári önkormányzat a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megkeresése után - melyben tájékoztatták a hivatalt, pályázati pénzből árvízvédelmi vésztározó-rendszert kívánnak létesíteni a Kaposon Kaposvár, Kaposújlak és Kaposmérő területén - 2009-ben módosította a rendezési tervét, mely alapján "Kaposvár belterületi árvízvédelmének javítása érdekében a Kapos folyón, a nyugati belterületi határ felett, együttműködve a szomszédos települések önkormányzataival, megfelelő védelmet szolgáló árvízvédelmi vésztározót és annak műtárgyainak kiépítését meg kell oldani".

Ennek megfelelően védtöltések épülnének a Kaposvár-Gyékényes vasútvonallal párhuzamosan, s a mélyen fekvő, beépítésre amúgy is alkalmatlan területen árapasztó is létesülne. Az árvízi tározó és a hozzá kapcsolódó műtárgyak építése a Jutai-árok vizének esetleges visszaduzzasztása miatt kis részben a 610-es út északi részét is érintené, nagyobb része azonban az úttól délre bizonyos földterületeken valósulna meg, s ehhez néhány ingatlant át kellett sorolni kertterületből mezőgazdaságiba.

A tervek tehát elkészültek, majd a fiókba kerültek. Öt éve ugyan 65 millió forintból megépült egy nyolc - árvíz esetén 18 - hektáros tározó Zselickisfalud és Szilvásszentmárton határában, 2007-ben harmincmillióból Bárdudvarnokon is megkezdődött egy 18 hektáros árvízvédelmi tározó építése, míg 2009-ben Kaposváron a Cseri út északi oldalán adták át a majd' 123 millióba kerülő, nyolcszáz méter hosszú csapadékvíz főgyűjtőcsatornát. Mindez azonban kevésnek bizonyult: 2010 májusában a Kapos ismét elöntötte a szentjakabi kerteket, s a 61-es utat Taszár előtt - a folyó annyira megáradt, hogy visszaduzzasztotta az Orci-patakot, mely így visszafelé folyt, elöntve a környező földeket...

Szita Károly, Kaposvár polgármestere az újabb áradás után bejelentette, az új kormány illetékes miniszteréhez fordul segítségért, hiszen a 2005-ös árvíz óta csupán a tervek készültek el.

A tározó megépítésében amúgy a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (DDKÖVIZIG) illetékes. A DDKÖVIZIG pályázaton 550 millió forintot nyert az árvízvédelmi beruházásra, s 2011 őszén alá is írták az ezzel kapcsolatos támogatási szerződést, ám az építkezés még mindig nem kezdődött el.

- Kétszer is sikertelenül írtuk ki a közbeszerzési eljárást - tájékoztatott Heid Petra, az igazgatóság sajtóreferense -, ám mindegyik eredménytelenül zárult. Az immár harmadik, jelenleg engedélyeztetési szakaszban járó eljárás a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztályának tanúsítványára vár, mivel a törvény szerint csak ezután indítható meg. Amennyiben a közbeszerzés harmadszorra, jogorvoslat nélkül, rendben lezajlik, akkor a tározó építése legkorábban két hónap múlva kezdődhet meg, s nagyjából nyolc hónap áll rendelkezésre a befejezéséig.

Szakemberek szerint amúgy a Kapos somogyi szakaszán legalább három árvízvédelmi tározóra lenne szükség az árhullámok biztonságos kezeléséhez és elvezetéséhez.