2018. január 18. csütörtök, Piroska

Állami beavatkozást sürgetnek a baromfitenyésztők

2013. április 10. 11:42 | Forrás: baon.hu

A baromfitenyésztők azt mondják, a magas kiadások és termékeik csökkenő kereslete miatt már nincs jövedelmük.

A Baromfitanács a sertéságazathoz hasonló állami támogatást, azaz évi 10 milliárd forintot, a jelenlegi dotációnak több mint a dupláját kéri a baromfis gazdaságoknak. Ellenkező esetben a mintegy 2500 vállalkozásban csaknem 60 ezer család megélhetése kerülhet veszélybe.

A nagykőrösi V. Faragó Ferenc úgy véli: - Akár gazdasági, vagy szakmai oldalról nézzük, azt vesszük észre, hogy borotvaélen táncol ma minden állattenyésztő. Attól még nem lehet nyugodt az ember, ha történetesen jól áll a termelésben és a piacon. Mindenki fölött ott függ Damoklesz kardja: az esetleges állategészségügyi problémák. Jóllehet, rengeteget költünk folyamatosan a betegségeket megelőző vakcinázásokra, bármikor felütheti a fejét valamilyen fertőző betegség. S ha e miatt zárlat alá vonnának kistérségeket, az ottani tenyésztők alighanem tönkre mennének. Egyszerűen azért, mert nem tudnák kivárni mondjuk, a több hónapos karantén feloldását. Ebből a megközelítésből is úgy tűnik, hogy valóban alig jut az ágazatban tartalékolható jövedelem - mondta V. Faragó Ferenc.

Az ágazatban vállalkozók többnyire hitelekből, központi támogatásokból hozták létre gazdaságukat. Nem tudhatták, hogy idővel sorra mennek tönkre a baromfifeldolgozó cégek. Egyre zsugorodik felvevő piacuk, ezért a banki, állami visszatérítések teljesítése, a kamatok fizetése mind nagyobb gondot okoz számukra.

A V. Faragó család viszont sok év alatt bizonyították: támogatások nélkül is lehet gazdaságosan tyúktenyésztéssel foglalkozni. Átlagosnál több szakértelemmel és másokon túltevő munkabírással. A baromfitenyésztés tudnivalóinak alapját édesapjától, V. Faragó Balázstól, továbbá nagybátyjától, valamint V. Faragó Dénestől és feleségétől tanulta a kőrösi gazda. A család jó nevet, elismerést szerzett a baromfitenyésztésben, a rájuk ragasztott nevet - "tyúkos" Faragók - megtiszteltetésnek tekintették.

- Természetesen nekünk is sokkal könnyebb lenne, ha hozzájutnánk központi támogatásokhoz. Amikor igényelni akartam, a válasz rendszerint az volt, hogy kikerült az ajánlás pályázati keretből az, ami minket érdekelt. Gyakran olyan technológia-fejlesztésekre ajánlanak forrást, hogy azt nem is tudnánk felhasználni. Mi ugyanis a hagyományos mélyalmos tenyésztésre rendezkedtünk be, s magas szintű automatizált gépesítést, amire esetleg volna pénz, lehetetlen megvalósítani úgy, mint más technológiára alapozott nagyüzemekben. A termelés bővítését szolgáló építkezésekhez azonban különösen jól jött volna nekünk a segítség. A '70-es évek közepén 40 négyzetméteres ólban kezdtük el a tenyésztést, azóta is teljesen saját erőből fejlesztettük a keltető illetve a tyúknevelő telepünket kint Lencsés-Világos dűlőben. A mai magas beruházási és termelési költségek meggondolásra késztetik az embert, hogy mennyit merészeljen előbbre lépni. Ezért maradtunk kisgazdaság. A jelenlegi 2 ezres tojóállománnyal elbírunk és meg van hozzá a piacunk is - mutatta be gazdaságát V. Faragó Ferenc.

A V. Faragó birtokon a kendermagostól a húshibridig hat féle tyúk keresztezésével jutnak minőségi, keltetni való tojásokhoz. Jelentős részben a háztáji tartásra vásárolnak tőlük napos és előnevelt csirkét. A nagy fajtaválaszték és a mindig egészséges állomány a magyarázata annak, hogy Törteltől Kerekegyházáig sok-sok törzsvásárló várja tavaszonként V. Faragóéktól a pihés apró jószágokat.

- A minőségi tojás két fő feltétel teljesítését követeli: a keresztezési szelekciós szabályok és az állategészségügyi előírások maradéktalan betartását. Az utóbbi esetben azonban a kelleténél is több követelményt támasztanak ma a hatóságok - magyarázta V. Faragó Ferenc.

- Például étkezési tojást tojó tyúkok esetében 15 hetenként kell szalmonella vizsgálatot végeztetni, ezzel szemben a keltető tojást tojó tyúkok vizsgálata két heti gyakorisággal szükséges. A rendeletek egy része ilyen és hasonló fölösleges kiadásokra is rákényszeríti a termelőket. Az állatok egészségének védelme során a kisebb kapacitással rendelkező termelőknél súlyos kiadásként jelentkezik az áfa, még úgy is, hogy a vizsgálatokra uniós támogatást kapnak.

A baromfiágazatot amúgy is érzékenyen érinti a költségek emelkedése, amit tetéz még az üzleti mohóság is. A törzsállomány kialakításához szükséges napos csibét mi is szakcégektől szerezzük be. Azok a vállalatok kizárólagos jogot szereztek a piacra, ami azt jelenti, hogy szabály szerint csakis tőlük vásárolhatunk. Ez a helyzet oda vezetett, hogy egy-egy szülőpár napos jércéit darabonként 800-1500 forintért, a tenyész vonalak napos kakasait 800-2500 forintért kapjuk meg tőlük. Hatalmas hasznuk van rajta, a továbbtenyésztők pedig kiszolgáltatottak velük szemben.

A baromfitenyésztés gazdaságosságát illetően, a döntő kérdés a takarmány ellátás. V. Faragóék 19 hektár szántóról látják el az állományt, magunk állítják elő a tápkeveréket is. Piaci áron számolnak el maguknak mindent és akkor kitűnik: a tojások és a csibék értékesítésekor jelentkező haszonhoz hozzá adódik a szemesek termesztésének kis nyeresége. Így kicsivel könnyebben lehet boldogulni.

- Külső munkaerőt azonban a szerény nyereség miatt nem tudunk igénybe venni - tette hozzá a gazda. Ezért náluk a szülők meg a három gyerek kénytelen bedobni minden erejét a munkába. Kora reggeltől késő estig.