2017. szeptember 21. csütörtök, Máté, Mirella

Energia hulladékból

2008. május 14. 11:31 | Forrás: VG

Egyre nagyobb szerephez jut az energetikai hasznosítás a hulladékgazdálkodás területén az európai uniós tagországokban. Miközben a közösség államaiban az égetőbe szállított települési szilárd hulladék mennyisége 2005-ben 41 millió tonna volt, jelenleg ez a mennyiség éves szinten már meghaladja az 50 milliót.

Kapcsolódó témák

Linkajánló

Hornyák Margit egyetemi docens a Hulladéksors szakmai folyóirat által szervezett konferencián fejtette ki, hogy az EU területén összesen mintegy 430 hulladékégető működik, ebből a legtöbb Franciaországban (115), de Angliában (85) és Németországban (70) is jelentős a számuk.

Az égetéssel ártalmatlanított veszélyes hulladék éves szinten 2,5 millió tonnát tesz ki, ezen belül a kórházi 400 ezer, a kommunális szennyvíziszap 900 ezer, míg az egyéb kategóriába tartozó hulladék 600 ezer tonnára tehető.

A hulladék elégetésével közösségi szinten évente 27 millió MWh villamos energiát állítanak elő, ez nagyjából 27 millió lakos igényeinek a kielégítését jelenti. Emellett 63 millió MWh energiát hő formájában hasznosítanak, ez 13 millió főnek elegendő.

Magyarországon az égetés egyelőre nem tölt be központi szerepet a hulladékgazdálkodásban. Ennek oka az égetőművek létesítésével szemben rendre megmutatkozó ellenállás, illetve a beruházások költségigénye. Az országban egyetlen települési szilárd hulladékot égető mű (a rákospalotai HHM), 18 veszélyes hulladékot égető, 14 kórházi hulladékégető és 10 együtt égető mű (cementgyár, erőmű, téglagyár) üzemel, ezekben 2005-ben mintegy 540 ezer tonna hulladékot semmisítettek meg.

Idehaza az elkövetkező két-három évben nem is valószínű jelentős égetőmű üzembe helyezése. Azonban 2012?14-ben szükségessé válhat az energetikai hasznosítási kapacitások bővítése, addig pedig a cementgyárakban történő együttégetés kaphat jelentősebb szerepet - közölte Markó Csaba. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint az utóbbinak vállalkozói alapon kell történnie, sőt logikus lépés lenne, hogy a hulladék energiatartalmáért az átvevőnek kelljen fizetni, aki azt hasznosítja.

Az égetés még a környezetvédők szemében sem "az ördögtől való", legalábbis a Föld Barátai nevű civilszervezet által felvázolt hulladékkezelési perspektíva is azzal számol, hogy az energetikai hasznosítás arányát 25 százalékra kell növelni a jelenlegi 19-ről az Európai Unióban - fejtette ki Bánhidy János. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. rákospalotai hulladékhasznosító művének igazgatója elmondta: az európai nagyvárosok többségében ma már integrált energia- és hulladékgazdálkodásról beszélnek.

Az energetikai és anyagában hasznosítás békés egymás mellett élésére pedig példa az olaszországi Brescia város, ahol az 1991-es 6,3-ről 2005-re 25 százalékra nőtt a településen keletkező hulladékok anyagában történő hasznosításának aránya egy jól végiggondolt program révén, miközben a városban 1998-ban égetőmű is épült.

Humusz: Eldobós gondolkodás

A hulladékégetés az "eldobós gondolkodásmódot" igazolja, vagyis arra biztatja a lakosságot, hogy nyugodtan termeljen hulladékot, hiszen azt kezelni lehet, például égetéssel - szögezte le Szilágyi László.

Csakhogy a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) elnöke szerint az elégetéssel energiát és másodnyersanyagokat pazarolunk, akadályozza a hasznosítóipar, az újrahasználati rendszerek, valamint a szelektív gyűjtés fejlődését, központosított hulladékkezelő rendszert igényel, miközben nem váltja ki a lerakókat.